A Jeannette pusztulása

By William H. Gilder

George Washington De Long, az amerikai sarkutazó, az északnak tartó meleg japáni tengeráramlásban bizakodva elhatározta, hogy új útvonalon, a Bering-szoros felől hatol be a sarki tengerbe. Az volt a reménye, hogy a «Kuro Szivo» tengeráram a Bering-szoroson át a Wrangel-föld keleti partja mentén messze északnak fogja őt segíteni, talán magáig a Sarkig. Bálnavadászok tapasztalták, hogy valahányszor befagy hajójuk a jégbe, a tenger észak felé sodorja őket. De Long tudta jól, hogy ha rábízza magát az északi tengeráramra s a Sark felé sodortatja hajóját, nincsen többé visszatérés. Komor sejtelme szörnyű módon igazolódott. Túlságos súlyos volt a kockázat és drága a tét: mindnyájuk élete. (Halász Gyula)

• Language: Magyar
• Publisher: Digi-Book Magyarország Kiadó Kft.
• Release date: Jun 1, 2018
• ISBN: 9789634743545

Book preview

William H. Gilder

A JENNETTE PUSZTULÁSA

A HAJÓTÖRÖTTEK FELKUTATÁSA

ÉS UTAZÁS SZIBÉRIÁN KERESZTÜL

fordította:

Halász Gyula

BUDAÖRS, 2018

DIGI-BOOK MAGYARORSZÁG KIADÓ

www.digi-book.hu

ISBN 978-963-474-354-5 EPUB

ISBN 978-963-474-355-2 MOBI

© Digi-Book Magyarország Kiadó, 2018

a mű eredeti címe:

Ice pack and tundra.

An account of the search for the Jeannette

and a sledge journey through Siberia

első kiadás: 1883

első magyar kiadás: 1943

a borító a Jeannette elsüllyedése

című metszet részletének felhasználásával készült

Az e-kiadás szerzői jogi megjegyzései

Ennek az e-könyvnek a felhasználási joga kizárólag az Ön személyes használatára terjed ki. Ezt az e-könyvet nem lehet ismételt értékesítésre továbbadni, sem továbbértékesíteni; nem lehet többszörözni és tilos más személynek továbbadni! Ha szeretné ezt az e-könyvet más személyekkel is megosztani, kérjük, hogy minden további személy számára vásároljon újabb példányokat. Ha Ön úgy olvassa ezt az e-könyvet, hogy azt nem vásárolta meg, vagy nem az Ön személyes használatára lett megvásárolva, úgy kérjük, hogy küldje azt vissza a http://www.digi-book.hu címre és vásárolja meg ott saját példányát. Köszönjük, hogy tiszteletben tartja ennek a szerzőnek és kiadónak a fáradságos munkáját.

De Long és a Jeannette-expedíció

Az Északi Sark «országútja», amelyen át Peary végül is eljutott (1909-ben) az évszázados célponthoz, hosszú időn át a Smith Sound volt, az Amerikát Grönlandtól elválasztó tengerszoros. Arrafelé keresték soká az utazók a nyílt sarki tengert, hasonlóan a Déli Sark ábrándkergető úttörőihez, akik a népes és virágzó déli kontinenst kutatták, túl a déli sarkkörön.

A be nem fagyott sarki tenger jámbor reménységét alaposan megtépázta (1876-ban) Nares szállóigévé vált híres távirata: North Pole impracticable, az Északi Sark elérhetetlen.

Másik nevezetes kapuja az Északi Sark ostromának a Grönland és a Spitzbergák között elterülő tenger. Attól kezdve, hogy Hudson 1607-ben a Spitzbergák táján átlépte a 80. fokot, egészen Amundsenig, aki 1926-ban a Spitzbergákról kiindulva átrepült a Sarkon, az expedíciók egész sora kísérlette meg erről felől az Északi Sark meghódítását.

George Washington De Long, az amerikai sarkutazó, az északnak tartó meleg japáni tengeráramlásban bizakodva elhatározta, hogy új útvonalon, a Bering-szoros felől hatol be a sarki tengerbe. Az volt a reménye, hogy a «Kuro Szivo» tengeráram a Bering-szoroson át a Wrangel-föld keleti partja mentén messze északnak fogja őt segíteni, talán magáig a Sarkig¹. Bálnavadászok tapasztalták, hogy valahányszor befagy hajójuk a jégbe, a tenger észak felé sodorja őket.

De Long tudta jól, hogy ha rábízza magát az északi tengeráramra s a Sark felé sodortatja hajóját, nincsen többé visszatérés. Komor sejtelme szörnyű módon igazolódott. Túlságos súlyos volt a kockázat és drága a tét: mindnyájuk élete.

De Long végzetes vállalkozása tragikus módon belefonódik két másik nevezetes sarki utazás történetébe. Az egyik Nordenskjöldé az északkeleti átjárón keresztül, a másik Nansen híres útja a Frammal.

Nordenskjöld 1878 nyarán kelt útra Vega hajójával. Európa és Ázsia északi partja mentén haladt kelet felé. A Bering-szoros egyik öblében hajója befagyott a jégbe: kénytelen volt áttelelni.

Nordenskjöld erről a helyről november 26-án Anadirszk postaállomáson keresztül levelet küldött. A levél 1879 májusban érkezett meg. Ekkor már útban volt feléje a mentő-expedíció. Szibirjakov, a svéd-expedíció egyik támogatója, külön hajót építtetett a Vega megmentésére, így indult el Malmőből, május 13-án a Nordenskjöld - Nordenskjöld megmentésére. A mentőhajó azonban maga is bajba került: Japán partjain zátonyra futott.

Ugyanekkor javában folytak már az előkészületei egy másik mentő-expedíciónak. Ezt Gordon Bennett, a New York Herald kiadója szerelte föl. Az expedíció parancsnoka, De Dong, kettős megbízatással indult útjára: egyrészt, hogy segítséget vigyen a Vega hajónak, másrészt, hogy a sarki áramlással igyekezzék az Északi Sarkon át eljutni Európába. Célja tehát nem csupán emberbaráti volt, hanem egyúttal tudományos is. És amellett megvolt vállalkozásának az az izgalmas érdekessége, hogy új útvonalon, új módszerrel ostromolja meg a félelmetes és rejtelmes sarkvidéket s talán sikerül csakugyan kényelmesen áthajókáznia az Északi Sarkon.

Ez a remény hamar szertefoszlott. A szerepek fölcserélődtek. Amikor Nordenskjöld féltett hajója, a Vega, az északkeleti átjárón áthaladva, 1879. szeptember 2-án diadalmasan befutott Yokohama kikötőjébe, a Jeannette már benne járt a sarki jég fenyegető zónájában. Novemberre végleg belefagyott a jégbe és többé nem is szabadult: tizenkilenc havi vergődés után elsüllyedt a sarki tenger mélységeiben.

A hajótöröttek három csónakon igyekeztek a szárazföld felé. Kettő partot ért Szibériában, a Léna torkolatában, egy nyomtalanul odaveszett.

A partra vergődött csónakok egyikét De Long, a másikat Melville hadnagy vezényelte. Melville-t megmentették. De Long csoportja két ember kivételével éhen halt és megfagyott Szibéria szárazföldjén.

A Jeannette sorsát évekig tökéletes homály borította. A nyomasztó bizonytalanság csak növekedett, amikor híre érkezett, hogy a Jeannette két emberét megmentették. Szenzációs híresztelések bukkantak föl. De a legfantasztikusabb képzelet nem színezhetett olyan komor tragédiát, amilyet a valóság tárt a világ elé: De Long naplója!

A naplót, a legmegrendítőbb írások egyikét, amelyet ismer a sarki fölfedezések története, Melville találta meg, a szerencsétlen áldozatok hóborította tetemei mellett.

William H. Gilder, a Jeannette fölkutatására küldött amerikai-expedíció tudósítója, könnybeborult szemmel olvasta végig az egyszerűségében is szívbemarkoló följegyezéseket, a haldokló hős keze írását. Ő volt az első, aki előtt kibontakozott a Jeannette hajótöröttjeinek s az áldozatok szenvedésének hiteles története.

Az elveszettek fölkutatására indult Rodgers hajó utasai, köztük könyvünk szerzője, Gilder, a New York Herald nagyszerű tudósítója, maguk is hajszál híja, hogy az elveszettek sorsára nem jutottak. A hajó elégett a sarki tenger zajló jegében s az expedíció tagjai ott álltak a jég hátán, «mint a lovasok, akik alól kilőtték a lovat».

Partra vergődve Gilder egyedül folytatta, szánon, csaknem reménytelen kutató útját Szibéria hóborította vadonain keresztül.

Könyvében csodálatosan bonyolódik a kettős történet: a Jeannette hajótöröttjeinek és a Rodgers menekültjének drámai érdekességű története. Az elpusztíthatatlan humorú amerikai író derűs-küzdelmes úti élményeinek hátterében ott kísért a Jeannette néma tragédiája.

*

A húsznál több drága emberélet mégsem esett egészen hiába áldozatul. A Jeannette-et 1881 júniusában nyomtalanul elnyelte a tenger. Peregtek az évek. Már a Rodgers hajótöröttje is régen haza került földkörüli útjából a Jeannette ereklyéivel, könyve is megjelent (Ice Pack and Tundra) De Long naplójával: amikor 1884 egy őszi reggelén egy norvég fiatalember kezébe vette a Morgenbladet-et. Hírt talált benne bizonyos tárgyakról, amelyeket Grönland délnyugati partján találtak. Volt közöttük egy élelmiszer-jegyzék De Long írásával és aláírásával, írott jegyzék a Jeannette csónakjairól, egy olajozott vászonból való nadrág, rajta ez a név: Louis Noros.

Ha az a fiatalember, akinek a szeme elé került ez a közlemény, nem Fridtjof Nansen, Grönland hőse, talán elvész a hír a napihírek özönében. Kissé kalandos is a dolog, ki tudja, mi igaz belőle?!

Nansen figyelmét megragadja a dolog. Nem kételkedik benne, hogy azok a tárgyak valóban a Jeannette-ről sodródtak el valami úszó jégtáblán Grönlandba és pedig nem véletlenül, hanem: szükségképpen.

Így fogant meg Nansen agyában második sarki utazásának vakmerő gondolata: rá fogja bízni hajóját az északi sarki áramlatra. Meg volt róla győződve, hogy amiként az az úszó jégrög a Jeannette ereklyéivel, maga a hajó is szerencsésen visszakerülhetett volna a sarki áramlással, ha elég erős, hogy ellenálljon a jég nyomásának.

Megerősítették föltevését azok a különös tárgyak, amelyek már korábban is föl-fölbukkantak Grönland nyugati partján a partra verődött uszadékfa között: így például egy íj, amely pontosan hasonlít az alaszkai eszkimók íjaihoz. De az uszadékfa maga sem grönlandi termék, Szibériából vagy Amerikából verődött el oda. Kell tehát lennie egy állandó, hatalmas áramlásnak, amely valahonnan a Bering-szoros tájékáról kiindulva, a sarkon keresztül vagy ahhoz nagyon közel halad el, érinti Grönland keleti partjait és Grönland déli csúcsát megkerüli.

Kerek tizenkét esztendővel a Jeannette süllyedése után, 1893 nyarán Nansen hajója, a Fram, útra kelt a norvég fővárosból. Szeptemberben az Új-Szibériai szigetek körül, közel ahhoz a helyhez, ahol a Jeannette elsüllyedt, befagy a hajó és mozdulatlanul beékelődve úszik a jéggel észak felé.

Igaza volt De Dongnak és igaza volt Nansennek, hogy van ilyen áramlás a sarki tengerben! A Fram, leleményes alakjánál fogva, kibírta a jég rettentő nyomását és három évvel később szerencsésen kiköt Norvégiában.

Nansen maga, másodmagával, a 84. szélességi fokon kiszáll a jégre és fölgyalogol, túl a 86. fokon; ott visszafordul, és téli szállásra vonul a Ferenc József-földön.

A sírokon is új élet fakad. A gyászos végű Franklin expedíció nyomában negyvennél több hajó széledt el új kutatásokra, új diadalokra.

De Long és társainak halálos útja útmutatója lett, másfél évtized múltával, a sarki fölfedezések egyik legnemesebb hősének, Fridtjof Nansennek, a befagyott sarki tenger csodálatos vándorának.

Halász Gyula

---

¹ A Wrangel-földről az a