Álomjárók

By Alyona Crower

Milena rettegve bámulta éjszakánként a rozoga faajtót. Jóllehet a réges-régi monda akképp szólt, hogy a licarok irtóznak a világosságtól, mégsem merte egy pillanatra sem lehunyni a szemét a gyertyafénynél. Attól tartott, ha elszenderedik, valamiképp bejutnak az otthonába, és Oksana után őt is elragadják Mirvából. Mikor pirkadatkor álomra hajtotta a fejét, elméjét kutakodó szempárok lepték el, és ébredés után úgy érezte, a legparányibb pók is őt lesi a sarokból.

• Language: Magyar
• Publisher: Alyona Crower
• Release date: Aug 14, 2022
• ISBN: 9781005818111

Alyona Crower

Kedves olvasó!Üdvözöllek a fantasztikus történetek világában.A regényeimet nagyrészt magyar nyelven írom, ám megpróbálkoztam angolra is lefordítani. (Hozzáteszem, csapnivaló a nyelvérzékem. Így ha esetleg az angol nyelvű verzió letöltése mellett döntesz, gondolj erre. :D )Jó olvasást kívánok neked! :)Dear reader!Welcome to the world of fantastic stories.Most of my stories are written in Hungarian, but some are also available in English.I have a terrible sense of language :D, sorry for any mistakes.I wish you a good reading!

Book preview

Alyona Crower: Álomjárók

©Alyona Crower, 2022

Borítóterv: ©Alyona Crower

Szöveget gondozta: Krizsánszki Révai Enikő

E-mail: [e-mail]

Minden jog fenntartva!

A szerzői jogvédelem alatt álló mű engedély nélküli sokszorosítása vagy terjesztése illegális.

E könyv egyetlen része sem használható fel vagy sokszorosítható elektronikusan vagy nyomtatásban írásbeli engedély nélkül.

Álomjárók

Milena rettegve bámulta éjszakánként a rozoga faajtót. Jóllehet a réges-régi monda akképp szólt, hogy a licarok irtóznak a világosságtól, mégsem merte egy pillanatra sem lehunyni a szemét a gyertyafénynél. Attól tartott, ha elszenderedik, valamiképp bejutnak az otthonába, és Oksana után őt is elragadják Mirvából. Mikor pirkadatkor álomra hajtotta a fejét, elméjét kutakodó szempárok lepték el, és ébredés után úgy érezte, a legparányibb pók is őt lesi a sarokból.

Napközben gyertyák után kutatva fáradtan járta a falusiak házait. Az asszonyok csendben nézték, ahogyan felkaparta asztalaikról a viaszt. Mihelyst szóba hozta az öreg tölgynél látottakat, bolondnak tartották, és inkább a kezébe nyomták a legavasabb gyertyájukat, így bírva őt a mihamarabbi távozásra.

Milena felettébb furcsállta, hogy Oksana szülei nem eredtek lányuk keresésére. Egy nap, mikor faluszéli viskójukban meglátogatta őket, úgy tettek, mintha Oksana soha nem létezett volna. Zavarodottan lépett ki a házukból, ám azon nyomban megtorpant. Egy maréknyi falusi vasvillákat és botokat szorongatva meredt rá.

– Most megfizetsz, te fattyú! – harsogta mögötte Oksana apja, azzal nagyot taszajtott rajta.

Mielőtt Milena megkérdezhette volna, mi ütött beléjük, borzalmas fájdalom szaladt végig a hátán. A fogai összekoccantak. Rémült tekintetét a kárörvendő ábrázatokra szegezte. A szomszédasszonya dühödten lóbálta az öklét, édesapja egykori cimborája nagy léptekkel meglódult feléje, míg a gyermekkori pajtása, Ekaterina, a