A Koronáért és a Sárkányért: A Hármas Birodalom (Triple Realm), #1

By Stephen Hunt

A 18. szazad utolso eveiben jarunk, de egy olyan vilagban, amelyet kevesen ismernenek fel. Europa nepei a biztonsag kis szigetein huzodnak meg, menedekkent az elvarazsolt vadon - az emberek altal Tumble-nek nevezett kulonos, hatartalan erdok - elol.

Ezen a demonoktol kisertett tajon kell atvezetnie embereit az alacsony szarmazasu tisztnek, Taliesinnek, aki a leghalalosabb intrikakba keveredik, mikozben haborukat viv egy ot megveto nemesi osztalyert.

Mivel a Birodalom legrosszabb csatornaibol szarmazo gonosz gyilkosok masiroznak mogotte, es a szarazfold legerosebb nemzeteinek eroi felsorakoztak ellene, az eselyek Taliesin ellen szolnak. Sulyosan.

Megis harcolni fog, seregekkel, varazslokkal, orgyilkosokkal, fenevadakkal kuzdeni, es atkel a pokol arcaba is.

Nem a husegert, vagy az armanykodo uralkodo iranti vonakodo tiszteletert - meg csak nem is a kis ezusthegyert, amit a sziget kiralynoje igert neki, ha sikerrel jar.

Hanem azert, mert a harc az egyetlen, amit o es a sajtolt, vagtazo tolvajokbol es tolvajokbol allo bandaja valaha is ismert.

 

***

 

A Harmas birodalom duologia 1. konyve.

A Koronaert es a Sarkanyert.

Az Erod a Fagyban.

 

***

A SZERZOROL

Stephen Hunt a kozkedvelt "Far-called" fantasy-sorozat (Gollancz/Hachette), valamint a "Jackelian" sorozat alkotoja, amelyet a HarperCollins kiadonal adnak ki vilagszerte a tobbi fantasy-szerzovel, George R.R. Martinnal, J.R.R. Tolkiennel, Raymond E. Feisttel es C.S. Lewisszal egyutt.

 

***

VELEMENYEK

Stephen Hunt regenyeit dicserik:

 

Mr. Hunt versenytempoban vagtat.

THE WALL STREET JOURNAL

'Hunt fantaziaja valoszinuleg az urbol is lathato. Ugy szorja szet a fogalmakat, amelyeket mas irok ugy banyasznanak ki egy trilogiahoz, mint a csokiszelet csomagolasat.'

TOM HOLT

'Mindenfele bizarr es fantasztikus extravagancia.'

DAILY MAIL

'Kenyszerolvamany minden korosztaly szamara.

GUARDIAN

'Tele van talalekonysaggal.'

THE INDEPENDENT

'Azt mondani, hogy ez a konyv akciodus, majdhogynem alulbecsules... csodalatos szabadulo fonal!'

INTERZONE

'Hunt tele pakolta a tortenetet erdekes trukkokkel... meghato es eredeti.'

PUBLISHERS WEEKLY

'Egy sodro lenduletu, Indiana Jones-stilusu kaland.' -RT BOOK REVIEWS

'Egy kulonos, reszben jovobeli keverek.'

KIRKUS REVIEWS

'Otletes, ambiciozus alkotas, tele csodakkal es csodakkal.'

THE TIMES

'Hunt tudja, hogy mit szeret a kozonsege, es ezt szardonikus szellemesseggel es gondosan kidolgozott feszultseggel adja meg nekik.'

TIME OUT

'Fergeteges fonal... a tortenet sodorja a tempot... a folyamatos lelemenyesseg lekoti az olvasot... a finale a cliffhangerek es a meglepo visszateresek repeszto sorozata. Remek szorakozas.'

SFX MAGAZIN

'Kosse be a biztonsagi ovet egy frenetikus macska-eger talalkozasra... izgalmas tortenet.'

• Language: Dansk
• Publisher: Stephen Hunt
• Release date: Jun 18, 2024
• ISBN: 9798227988362

Book preview

A Koronáért és a Sárkányért

Stephen Hunt

image-placeholder

Green Nebula

image-placeholder

A Hármas Birodalom és Európa nemzeteinek térképe.

A Hármas Birodalom és Európa nemzeteinek térképe.

A Hármas Birodalom és Európa nemzeteinek térképe.

Emlékére...

Apám, John Hunt, aki sok mindent adott nekem, nem utolsósorban az olvasás szeretetét és a fantasztikus irodalom iránti érdeklődést.

A csőcseléknek használjatok grapeshotot.

- Arthur Wellesley, Wellington 1. hercege.

A KORONÁÉRT ÉS A SÁRKÁNYÉRT

A Hármas birodalom duológia 1. könyve.

Először 1994-ben adta ki a Green Nebula Press

Szerzői jog © 2020 by Stephen Hunt

Szedés és tervezés: Green Nebula Press

Borítóterv: Philip Rowlands. Fejezet ikonok: Andrew Tolley.

Stephen Hunt az 1988. évi szerzői jogi, formatervezési mintaoltalmi és szabadalmi törvénynek megfelelően érvényesítette azt a jogát, hogy e mű szerzőjeként azonosítható legyen.

Minden jog fenntartva. A kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül a kiadvány semmilyen formában és semmilyen módon nem sokszorosítható vagy terjeszthető, illetve nem tárolható adatbázisban vagy adatlekérdező rendszerben. Bárki, aki e kiadvánnyal kapcsolatban jogosulatlanul cselekszik, büntetőjogi és polgári jogi kártérítési felelősségre vonható.

Ez a könyv azzal a feltétellel kerül eladásra, hogy a kiadó előzetes hozzájárulása nélkül nem adható kölcsön, nem adható tovább, nem adható bérbe, nem adható bérbe és nem terjeszthető más módon, a kiadó előzetes beleegyezése nélkül, a kiadványtól eltérő kötésben vagy borítóban, és anélkül, hogy a későbbi vásárlóra ne vonatkozna hasonló feltétel, beleértve ezt a feltételt is.

Stephen követése a Twitteren: x.com/s_hunt_author

Stephen követése a FaceBookon: www.facebook.com/SciFi.Fantasy/

A műben található elírások, hibák és hasonlók bejelentéséhez használja a http://www.stephenhunt.net/typo/typoform.php oldalon található űrlapot.

Ha automatikus értesítést szeretne kapni e-mailben, ha Stephen új könyvei letölthetők, használja az ingyenes feliratkozási űrlapot a http://www.StephenHunt.net/alerts.php oldalon.

Stephen Hunt regényeiről további információkat a www.StephenHunt.net

image-placeholder

Dicséret Stephen Hunt könyveiről

„Mr. Hunt versenysebességgel elindul."

- THE WALL STREET JOURNAL

„Hunt fantáziája valószínűleg az űrből is látható. Úgy szórja szét a fogalmakat, amelyeket más írók úgy bányásznának ki egy trilógiához, mint a csokiszelet csomagolását."

- TOM HOLT

„Mindenféle bizarr és fantasztikus extravagancia."

- DAILY MAIL

„Kényszerolvasmány minden korosztály számára."

- GUARDIAN

„Ötletes, ambiciózus mű, tele csodákkal és csodákkal."

- THE TIMES

„Hunt tudja, hogy mit szeret a közönsége, és ezt gúnyos szellemességgel és gondosan kidolgozott feszültséggel adja át neki."

- TIME OUT

„Tele van találékonysággal."

-THE INDEPENDENT

„Azt mondani, hogy ez a könyv akciódús, majdhogynem alulértékelés... csodálatos szabaduló fonal!"

- INTERZONE

„Hunt tele pakolta a történetet érdekes trükkökkel... megható és eredeti."

- PUBLISHERS WEEKLY

„Egy sodró lendületű, Indiana Jones-stílusú kaland."

-RT BOOK REVIEWS

„Egy különös, részben jövőbeli keverék."

- KIRKUS REVIEWS

„Egy sodró lendületű fonal... a történet sodorja a száguldást... a folyamatos leleményesség leköti az olvasót... a finálé a cliffhangerek és a meglepő visszatérések repesztő sorozata. Remek szórakozás."

- SFX MAGAZIN

„Kösse be a biztonsági övet egy frenetikus macska-egér találkozásra... izgalmas történet."

- SF REVU

image-placeholder

Szintén Stephen Hunt

~ A Csúszó Üresség sorozat ~

*

Az 1. évad omnibusz gyűjteménye (#1 & #2 & #3): Végtelen Üresség (Infinite Void)

Anomális Tolóerő (#4)

Pokol Flotta (#5)

Az Ürességben Elveszettek Utazása (#6)

*

~ Az Agatha Witchley Rejtélyek: Mint Stephen A. Hunt ~

A Hold Titkai

*

~ A Hármas Birodalom Sorozat ~

A Koronáért és a Sárkányért (#1)

Az Erőd a Fagyban (#2)

*

~ A Régi Sol Dalai Sorozat ~

Üres a Csillagok Között (#1)

*

~ A Jackelian-sorozat ~

Küldetés Mightadore-ba (#7)

*

~ EGYÉB MŰVEK ~

Hatan a Csillagok Ellen

Pokoli Küldetés

Egy Steampunk Karácsonyi Ének

A Pashtun Fiú Paradicsoma

*

~ Nem fikciós ~

Furcsa Betolakodások: Útmutató az UFO- és UAP-kíváncsiaknak

A könyvek linkjeiért látogasson el a http://stephenhunt.net weboldalra.

image-placeholder

A szerzőről

Stephen Hunt a közkedvelt Far-called sorozat (Gollancz/Hachette), valamint a Jackelian sorozat alkotója, amelyet a HarperCollins világszerte megjelentet a többi sci-fi szerzővel, Isaac Asimovval, Arthur C. Clarke-kal, Philip K. Dickkel és Ray Bradburyvel együtt.

Stephen korai regényei segítettek a steampunk műfaj kulturális őrületének elindításában. A HarperCollinsnál megjelent első regényét, A levegő udvara címűt a világ legnagyobb filmfesztiváljának, a Belinale-nak a bizottsága a legjobb filmre szánt könyvnek választotta.

A könyvek univerzumán kívül létrehozta a korai internet első online magazinját, az SFcrowsnest.info-ot (sci-fi és fantasy magazin). Később az online kiadásban dolgozott, olyan weboldalakat hozott létre, mint a Nature.com, a Risk.net, az AltAssets.net, és a Financial Times szerkesztője és kiadója volt.

Tartalomjegyzék

1.PROLÓGUS

2.A SZEMÉLYEK HASZNÁLATA

3.DRUM DRAIOCHT

4.A HEGYI EMBER

5.A CAMLANHOZ KÖTVE

6.ELLENSÉGEINK VÁLASZTÁSA

7.A GOGMAGOG

8.ÚSZÁS

9.TÚLÉLŐK

10.AZ ÉSZAKI FÉRFI

11.A HOLDKIRÁLYNŐ VÁGYA

12.A VAS HAJÓ

13.POINT BEAT EDGE

14.A DAGDA

15.A KHAIR-ED-DIN

16.EGY SZOMORÚ HALÁL

17.NÉGY ARANY FEJENKÉNT

18.PORT HESPERUS

19.JÓ GANDERMAN KIRÁLY

20.KALÓZTALÁLKOZÓ

21.RAWN A VADÁSZ

22.VULKÁNTŰZ

1

image-placeholder

PROLÓGUS

Sikolyok zúdultak az esti levegőbe, ahogy a keresztre feszítések folytatódtak, fakeresztek hosszú sora húzódott a városi felvonulásokon át a szelíd dombok mögé. Kreón tekintete felfelé, Róma egére siklott; egy lúdraj sziluettje rajzolódott ki a vérfoltos nap ellenében. Vérvörös, megfelelő jóslat.

A császár vizigót tábornoka csatlakozott Kreónhoz a palota erkélyén. Természetesen egy másik zsoldos. A légió tisztikarának nagy része hónapokkal ezelőtt elmenekült, hogy a császár riválisának sorait gyarapítsa. A tábornok arcán egy igazán gonosz sebhely futott végig, mintha a fejét kettéhasították volna, majd valahogyan, pusztán az akarat erejével újra összeillesztették volna.

Nem emlékeztet a látvány az istenedre, Görögre? Kahr megkérdezte.

Mire odaértek hozzá, elfogytak a keresztek - mondta Kreon. És ő nem a mi istenünk."

Kahr megérintette farkasbőr köpenyét, egy babonás gesztus. Akkor a gyermeke. Talán még háromszáz év múlva valamelyik pap is szentté avatja majd az egyik ilyen embert. Te szeretsz gondolkodni, ugye, valószínűnek tartod ezt?

Kreón tudta, hogy vallása különös vonzerőt gyakorol a fákat imádó törzsekre. Az a látomás, amelyben egy libanoni tölgyre szögezve halt meg a próféta, erőteljes képnek bizonyult Kahr népe számára.

Még háromszáz év. Maga optimista, miből gondolja, hogy most már ennyi időnk van hátra?

A görög szavait megerősítve mániákus kiáltások visszhangoztak a mögöttük lévő palotából. Kínzó, magas hang, és ellentétben a kinti, keresztre feszített köpönyegforgató légiósok oszlopaitól, a fájdalom teljesen önmaga okozta.

"A császár végre rájött, azt hiszem, hogy lázadó barátunk, Licinius a főváros felé közeledik - jegyezte meg Kreón.

Látsz a folyón túlra? Kahr a dombok felé mutatott. A füstöt? A csapatai felgyújtják a birtokokat. A jóembered már nem ura a seregének. Licinius barbároknak nevezte a népemet, de mi soha nem lőttük a saját törzsünk településeit. A felderítőim szerint a seregének több mint a fele a volt légió demisápiáiból áll. Állatok. Hogy várhatod el, hogy irányítsd a vadállatokat? A legutóbbi rabszolgalázadás után mindegyiküket a vadonba kellett volna száműzniük.

Még van idő - könyörgött Kreón. Te vagy itt a helyőrség parancsnoka; vedd el Maximinus Daias skalpját, és ajánld fel Liciniusnak. Ajándékozd meg Liciniust Rómával. Megállíthatod a polgárháborút, befejezheted, mielőtt a császárok mindent elpusztítanak."

A vizigót tábornok megrázta a fejét. Bolond vagy, Kreón. A császár paranoiás, mindig körülveszi a demisápi őrsége; ezek a szörnyetegek mindent széttépnek, ami csak egy hajszálnyival is hozzá akar érni drága urukhoz. Különben is, a lázadó barátod, Licinius lemészárolja a népemet, akár menekülünk, akár maradunk, akár megadjuk magunkat, akár harcolunk. Hadd döntse meg ő a Birodalmat, mit érdekel téged? A démonok segítségével zúzták szét Athént és rabszolgasorba taszították a népedet. Hogy szolgálhatod Rómát? Bűbájokkal és varázslatokkal förtelemmé változtatták a világot, az állatokat és az erdőket szörnyűséggé változtatták. Hagyjátok, hogy Róma megállíthatatlanul harcoljon, és tépje szét magát, mint egy megsebzett állat, akkor törzseim szabad emberként érkeznek. Visszatérünk, hogy emlékeztessük őket arra, hogy vannak dolgok, amiket az ezüstjükkel nem tudnak megvásárolni!

Soha nem csatlakoztál egy oktatógéphez - mondta Kreón. Nem értheted, mit tervez a császár, milyen nyers hatalom van az irányítása alatt. Maximinus Daias nem érti, milyen játékokat hagytak neki, hogy játsszon vele. Soha nem lett volna szabad egy újabb császárt beengednünk Rómába anélkül, hogy a szertartásoknak alávetnénk magunkat."

Kahr erre felnevetett, de ez nem volt vidám hang. Lehet, hogy Caesar olyan őrült, mint egy leprás, de vannak dolgok, amikkel még ő sem fekszik le. A démonod már három éve eltűnt, és vele együtt a tiltásai is. Ha még mindig ragaszkodsz a tanításaihoz, ráveszed a tudósaidat, hogy állítsák meg Caesart, hadd próbáljanak nemet mondani a császárnak - még sötétedés előtt a Polgárok útján kalapáljuk fel a testedet.

Azt hiszed, hogy félek Caesartól? mondta Kreón, és a düh nyoma megfertőzte általában nyugodt hangját. Ha le tudnám győzni, egy pillanat alatt megtenném. De tudod, hogy ez semmit sem jelentene. A testvériség darabokra tört Vulcanus távozásával. A császár nem kevés ölebet talált a sorainkból, hogy segítsenek neki. Megmondtam a csapatomnak, hogy ne segítsenek Maximinusnak, de több mint a felük az egyik császár pártján áll. Már nem tudom irányítani az embereimet, nemhogy a többi pártot.

Ne olyan hangosan, görög - mondta Kahr. Caesar kedélyállapota nem fog láthatóan javulni, ha meghallja a véleményedet az uralkodásáról. Most istennek hiszi magát, és nagyon hamarosan, gondolom, rá fog jönni, hogy túlságosan is halandó. Ezt egyetlen istennek sem könnyű belátnia, és a körülötte lévőknek sem lesz könnyű."

"Ma mindannyian halottak vagyunk, tábornok - felelte Kreón.

Akkor gyere velem - mondta Kahr. Nem áll szándékomban itt ragadni, amikor Licinius lázadó légiói a városra törnek. A katonáim ellenőrzik a keleti kaput, holnap kisurranhatsz velünk, és Rómát az őrületére hagyhatod. Mire megszökünk, Caesar demisápiái már túlságosan elfoglaltak lesznek ahhoz, hogy egy idegen dezertőrökből álló kohorszot üldözzenek."

Kreón megrázta a fejét. Nem. Már régen le kellett volna állítani ezt az egészet. Össze kell hívnom a szenátust, és remélni, hogy elég szenátor válaszol a tanács összehívására, hogy véget vessenek ennek az őrületnek.

Légy óvatos, görög - morogta Kahr. Ahogy mondtad, a néped több frakcióra szakadt."

***

Összeszorult és fáradt szemek néztek Kahrra, amint a város szélén álló templom árnyékában állt. A centúriói lassan köréje gyűltek, többen közös páncélt viseltek, hogy ne tűnjön fel a tisztek nem tervezett koncentrációja.

Tudod, mit kell tenned - magyarázta. Vonuljatok vissza egységesen Natiaum felé, és kerüljétek a kapcsolatot bármely más légióval. Ha Atiatiától ezen az oldalon lojalista erőkbe ütközöl, mondd meg nekik, hogy Maximinus Daias hallotta, hogy a felkelők szétválasztották a seregüket, hogy Róma oldalára álljanak, és téged azért küldtek, hogy hátulról zaklassd. A császár elég őrült ahhoz, hogy ilyen csapatokat küldjön."

Ez keserű nevetést váltott ki a tábornok szedett-vedett légiójából, bérgyilkosokból, akiknek elegük volt Róma embertelenségéből, abból, hogy háziállatokat neveztek ki a szenátusba, hogy vadállatokat neveltek ki rabló fél-emberek fajává, hogy olyan varázslatokat és bűbájokat alkalmaztak, amelyek egy normális embert az őrületbe kergetnének, miközben a világuk változásról változásra száguldott.

Délen üreges rengések sorozata repesztette meg a levegőt, a várost körülvevő sült föld porát a szél felszűrte.

"A fenébe, de közel vannak - mondta egy katona.

Ha elég messzire utazol a központi tartományoktól északra, találkozunk a határ menti erdőkben, aztán még az ősz beállta előtt visszatérünk a falvainkba - folytatta Kahr. Bárki is győz itt, hagyjuk, hogy megfulladjon a győzelmében."

De az erdők furcsák - tiltakozott egy légiós. Most már nem lehet ott gazdálkodni. Ha a falvaink egyáltalán ott állnak, ahol voltak, az már csoda lenne."

A tábornok sebhelye mintha gúnyos mosolyra húzta volna a felső ajkát, amitől a férfi arca még kegyetlenebbnek tűnt. Túl sokáig éltél puhán Rómában, fiú. Mi még mindig a rend részei vagyunk, a Világfa megvéd minket az ágai takarásában. Froh és Wotan nem fogja elfelejteni a népünket, nem ebben a pillanatban.

A légiós megszégyenülten ejtette a tekintetét. A tábornok és csapata nem kapott kihívást, amikor Róma keleti kapuján át távoztak.

Kahr egy pillanatra megállt a hatalmas boltív alatt, és az égre nézett. Vékony páracsík jelezte a Császár Aviatisának egy magányos repülését. Kahr tudta, hogy most nehezen tudják működésre bírni a repülő harci gépeket. Először egy másik oktatógép kezdett el bomlani és leállni. Aztán még egy tutorok által képzett mérnök eltűnne a konfliktusban, vagy elveszne, ahogy a prefektusok az egyre fogyatkozó luxuskészletért tolonganak. Nincs több sugárhajtású űrhajó és billenőrotor. Nincs több tank. Nincs több erős, kifinomult motor. Nincs több öntöltő ágyú és ágyú, amely gyorsabban lövedékeket lövell ki, mint ahogy a szem követni tudná.

Minden összeomlott. Róma kártyavárból építette fel dicsőségét, és most, hogy démonhercegük elmenekült, a természetes rendből megmaradt kevéske is visszaesett. Vulcanus átvonulása adta a vihart, ami mindent összedöntött.

Ez a tény a hunniai hadúrnak egy kis elégedettséget adott, amibe kapaszkodhatott. A Caesarok sötét erőkkel bántak, és eközben elferdültek, a korrupciójukat az egész világra kiterjesztették, és a félelem, az erő és a természetfeletti hathatós keverékével uralkodtak.

A természetes bosszú, a megtorlás Wotan akaratának formájában végül visszaütött, és ő azt fogja mondani az unokáinak, hogy ott volt a civilizáció végén, hogy lássa ezt.

A vizigót zsoldosok a megtört, visszavonuló manipulánsok és zavarodott menekültek seregén keresztül nyomultak ki a császári fővárosból. Mintha csak a császár hatósugarára emlékeztették volna őket, demisapi katonák kalapáltak a tűző reggeli nap alatt - a keresztek sora a szóbeszéd szerint egészen Dianisig, északra nyúlt.

Kahr megállt az irritáló porfelhők alatt, leoldotta a vizes táskáját, és az út melletti keresztekből álló gyümölcsös felé sietett.

A fű szélén álló egyik demisapi megmozdult, hogy elfogja Kahr-t, tenyésztésének eredete nyilvánvalóan kutyás volt. A vadállat a vizigót tisztet a farkasokra emlékeztette, akiktől gyerekkorában rettegett. Szürke árnyak szökdécseltek a fák árnyékában szürkületkor, durva gyapjútakarója alatt reszketett, miközben a falka az anyja kerítése körül kaparászott, négylábú gyilkosok, akiket a téli kietlenség tett merészebbé.

Nincs víz - morogta. Árulók."

Tűnj az utamból - vicsorgott vissza Kahr. Mozogj, vagy eltöröm a mocskos gerincedet!"

A lény felsöpörte a pilumát, hátralépett, és a fegyver csövével fenyegette Kahrt. Nincs víz. Parancs.

Kahr a mellvértjéhez csapta a rövid bíborvörös köpenyét tartó arany sast. Most már parancsok vannak! Nem tudsz felismerni egy tisztet, ha előtted áll? Állj félre a fattyú utamból, vagy meglátom, hogy a testvéreid felszögezik a rothadó tetemedet ezek mellé a szerencsétlenek mellé!.

Parancs - morogta a szörnyeteg, és félrevonult, hogy a tábornok a keresztek mezejére léphessen.

Kahr megragadta a kiválasztott fakeresztfát, és ferdén húzta, hogy elérje a benne ülő személyt.

A megfeszített fogoly mohón nyalogatta a Kahr ivóhártyájáról csöpögő vizet.

Nekem nincs töviskorona? - csitította Kreón.

Honnan szereznék ilyenkor az évnek ebben az időszakában? - kérdezte a tábornok. Hallgatnod kellett volna rám, Görög. Gondolom, az embereid nem feleltek meg az elvárásaidnak.

Kreón vért köhögött fel, ahogy a folyadék a gyomrába ért. Szóval - hülye. Vége - a - civilizációnak. Miért? Annyi - fájdalom.

Róma egy betegség volt. Kahr Kreón izzadó, kíntól görcsbe rándult arcára nézett. Akarsz egy pengét fogni?

Kreón zihált, majdnem felnevetett. Nem - nem - kard. Soha nem éltem - azzal.

Kahr bólintott, majd átölelte Kreónt, és a férfi szívébe csúsztatta a pengéjét, a szakállas görög egyszer meghajolt a kereszten, majd elernyedt.

"Megölte, megölte - nyöszörgött vádlóan a szörnyeteg a tisztje mögött.

Kahr brutálisan félrelökte a lényt az útjából. Nem hallottad, légiós? Ma mindannyian halottak vagyunk.

Hat nappal később a világ összeomlott.

2

image-placeholder

A SZEMÉLYEK HASZNÁLATA

Ahalál a völgyben volt.

Rossz sors egy olyan vidék számára, amely a biztonság egyik elszigetelt szigete volt a vad, szörnyűséges szépségű bukfencek között.

Pwyll a szeméhez emelte a nehéz fém távcsövet, a készülék megörökítette a völgyfenék vérengzését, és éles világosságba hozta azt. Alant vékony füstspirálok húzódtak a magasba, a szitáló, fénytelen égboltba; Pwyll tekintete követte a páracsíkot lefelé, Drum Draiocht vára felé. Itt-ott dühös törmelékdarabok törtek ki a már amúgy is lyukas függönyfalból, ékes bizonyítékul az ostromló sereg culverin ágyúinak pontosságának.

Egy megfeketedett földsáv övezte a vizesárkot, ahol Matholwch herceg a város nyomornegyedének romos házait lőtte ki, megfosztva ellenségét minden fedezéktől, amelyet az épületek nyújtottak volna. A kérdés, hogy a nemes az egész várost lerombolta volna-e, akadémikussá vált, amikor Drum Draiocht éhező milíciája fellázadt.

"A tanya erre van - köhintett egy hang Pwyll mögött. Pwyll kísérője az Emrys hercegségből származó fencible volt, egy alacsony, csak egy őrmesteri spontonnal felfegyverzett, de harcosnak tűnő, alacsony termetű állat, aki úgy nézett ki, mint aki a csákót is tudná gonosz erőfeszítéssel forgatni.

A Királynő Háztartási Lovasságának tagjaként Pwyll osztozott a lovasok megvetésében a golyótöltelékek iránt, amelyek a birodalmi mustra nagy részét alkották; az emberek csak arra voltak alkalmasak, hogy megtisztítsák a terepet a dicsőséges rohamhoz, amelynek ő és társai rabjai voltak. És a mosdatlan csőcselék közül a fencibles volt a legrosszabb, a segédmilícia, akik csak azért vonultak be, hogy megmeneküljenek a megyéjük sajtóbandája és toborzói elől - söpredék, akik több zavargásban vettek részt, mint amennyit valaha is levertek.

"Akkor üzenetet visz a tanyára? - kérdezte a fencible.

Pwyll nem látta jónak, hogy válaszoljon a szemtelen katonának, és csak morgott.

A fencible grimaszolt, hozzászokott a verésekhez és a brutalitáshoz, amelyeket a legtöbb tiszt osztogatott, hogy fegyelemben tartsa a harcosait, valamint ahhoz a rideg semmibevételhez, amelyet a tisztek tanúsítottak azok iránt, akik nem voltak minőségiak.

A tanyán általában nem szoktak nagy figyelmet kapni - folytatta a levyman. Hacsak nincs valami cess, amit meg kell tisztítani. Akkor elég gyorsan hívják őket, úgy hallottam."

A söpredéknek mindig van haszna - mondta Pwyll, és hanghordozásából világossá tette, hogy kísérőjét is közéjük sorolja.

A levyman vigyorogva továbbment. Tudta, hogy egy Pwyllhez hasonló arisztokratát úgy lehet a legjobban felbosszantani, ha tovább csörtet, mintha egy öreg szolga lenne, aki egy életen át szolgált a férfi birtokán, figyelmen kívül hagyva a tiszt távolságtartó modorát, éppen csak annyi tiszteletet tanúsítva a lovasember iránt, hogy megússza a korbácsolást.

Pwyll a szószátyár fencible szenvedett rajta a század ezredesétől. Az ostrom zűrzavarával szinte teljesen összeomlottak azok az erőfeszítések, amelyeket Drum Draiocht mustrája a város védelmére fordított az erdő betörései ellen. Vad, rejtett lények megérezték a rend hiányát, és bátorságra ébredtek, néha nappal is lecsaptak. Mintha egy plusz ember bármit is változtatna a tumultusban ólálkodó ravasz tündérlényeken.

Igen, kapitány, a söpredéknek mindig van haszna. A szamárlegények tegnap felhoztak egy szerelvény friss puskaport, finom anyagot is, majdnem olyan messzire viszi a golyót, mint az a mulcs, amit korábban használtak. Gondolom, most már egész éjjel dörögni fognak, lehetetlenné teszik az alvásunkat.

Pwyll egy köpetet sóhajtott egy tüskebokorba. Átkozott legyen a szerencse, ami idehozta. Az osztagának többi tagja a helyi földesúrral nyulakat kergetett, sövényen lovagolt és vadászott, neki pedig ezt az alacsony származású bolondot kellett hallgatnia. Drum Draiocht hamarabb elveszíti a falait, mint te a pihenésedet, te átkozott idióta.

Nos, akkor itt vagyunk, uram - mutatott a katona a völgy gerincén álló gazdasági épületre. Ott van a tanyája, én pedig most jelentkezem a könnyű századnál friss szolgálatra."

Pwyll arra gondolt, hogy megparancsolja a fencible-nek, hogy maradjon, de nem akarta a szükségesnél tovább tűrni a katona fecsegését.

A fencible látta, hogy a tiszt tétovázik, majd egy megvető intéssel elbocsátja. Elmosolyodott magában, miközben visszavágtatott a főtáborba. A tanyán biztosan nem voltak minőségi emberek, és nem volt kedve a tanú szerepét játszani annak, ami ezután következhet.

A tanya udvarán két fal fölé vászontetőt húztak, és alatta sárkánybarnák hevertek, katonák dobtak kockát, borotválkoztak vagy élesítették a szablyájukat. Hogy a kovás puskáikat a nedvességtől használható állapotban tartsák, a pufajkáik zárját rongyokkal tekerték be, a csöveket pedig eltömték.

Sárkánybarnák: barna a szakadt, koszos színű egyenruhájuk miatt, sárkány a felemelkedő kígyó miatt, amely a királynő zöld zászlaján lobogott. Gyalogosok. Elnyomott lótolvajok és útonállók. A csatornában élő söpredék.

Hol van a rangidős tiszt? Pwyll dühösen követelte, hogy senki sem lépett ki a zuhogó esőbe, hogy kihívja őt.

A lombkorona alatt a sárkánybarnák nem törődtek vele, az egyetlen jel, hogy egyáltalán megszólalt, a beszélgetés szintjének enyhe csökkenése volt.

Azt kérdeztem, hol van a rangidős kapitányod? Pwyll dühösen megismételte. Mivel látta, hogy egyetlen ember sem figyel rá, a vászon alá húzódott, és kiszemelt egy ládán ülő, sötét hajú katonát.

Pwyll magas volt a lovassági harcosai között, ezért szokatlan volt számára, hogy egy olyan nagydarab emberrel találkozott, mint ő maga. Az ülő férfi nemcsak magas volt, de olyan izmai voltak, mint egy bikának, és úgy nézett ki, mintha egymagában meg tudná támadni a várat odalent a völgyben, csak úgy, hogy kitépi a köveit.

A katona megtisztította pisztolytáskája csövét, a pisztoly markolatát fémből, nem pedig fából faragták, ami biztos jele annak, hogy a sárkánybarna eredetileg Stoat kopár felföldjéről származott. Furcsa dolog volt egy asztolátust a Birodalom hadseregében találni, tekintve, hogy alig telt el úgy egy év, hogy ne mészárolt volna le valamelyik hegyi falut egy felkelés során.

A fenébe a szemével, uram, el kell mondania, hol van a rangidős tisztje, különben addig akasztatom fel és nyúzom, amíg a nyomorult gerincének a színét nem látom.

Pwyll jeges tekintettel meredt rá, a katona hideg, kék szemei gondtalanul néztek a lovaséba. Furcsán fiatal volt az arc, hogy ilyen brutális tekintet vésődött a vonalakba.

Pwyll fölött a vászon megereszkedésében egy víztócsa alakult ki, fagyos cseppek fröcsköltek a sisakjára. A katona lustán felnézett a megereszkedésre, mintha azt sugallná, hogy az fontosabb, mint a tiszt fenyegetései. Az egyik gazdasági épület felé hajította a fejét.

Pwyll mondani kezdett valamit, majd dühtől égve kivonult az épület felé.

Amikor megtalálta a tisztjüket, Pwyll megesküdött magának, hogy minden egyes alacsony származású semmirekellővel megfizetteti a szemtelenségét.

Pwyll gyakorlatilag berúgta a tanya ajtaját, és meglepett egy asztal körül ülő, szerencsejátékot játszó férfitársaságot. A kapitányukat kereste. Az egyik kutya kibújt a koszos barna egyenruhából, úgy öltözött, mint egy városi piperkőc, aki készen áll arra, hogy az utcán bordélyházak után kutasson. A férfi megosztotta figyelmét a kártyái és egy tányér sajt és chutney között. A dandy vonásai szinte túlságosan finomkodtak ahhoz, hogy Pwyll elhiggye, a férfi katona, talán egy kártyás, aki betévedt a vacsorájáért játszani.

Pwyll éppen meg akarta kérdezni a piperkőcöt, hogy ő-e a rangidős tiszt, amikor eszébe jutott, hogy a szerencsejátékos nem sokkal idősebb, mint a kékszemű felvidéki, aki odakint néma hallgatással sértegette. Sok fiatal nemes vásárolt megbízásokat, de vajon milyen kvalitású ember lenne olyan elszánt, hogy ilyen tolvajok és rőfösök összepréselt társaságában vásároljon egyet?

A kapitány után? - kérdezte a piperkőc, nyugtázva Pwyll tekintetét. Fent a padláson, nem fog hiányozni, ez az egyetlen helyiség, ami van."

"Az emeleten, uram - köpte ki Pwyll, dühösen a szőke katona hangjának barátságos bizalmaskodása miatt.

"Igen, uram - mondta a piperkőc. Nézd csak, megmutassam neked?

Úgy hangzott, mintha Pwyll nem lenne képes egyedül felmászni a lépcsőn, és a tiszt dühöngve tolakodott el az asztal mellett.

Pwyll bekopogott az egyetlen ajtón, és egyenesen bement. Nekem...

Megdöbbenve megállt. Egy kis ablak mellett a szoba egyetlen lakója feküdt egy ágynak átalakított mahagóni dobasztalon. A férfi borotválatlan, kopott nadrágot viselt, amelyen egy kapitány kék csíkja húzódott végig. A harmincéves tiszt egy cornwalli úttörő kifakult bézs színű kabátját is viselte.

Ápolatlan barna hajzuhataga alatt kitágult, félig részeg pupillája Pwyllre fókuszált, a tiszt másik szemgödrét fekete szemfedő takarta.

Pwyll visszanyerte nyugalmát. Szükséged van...

Kopj le, lovasság - szakította félbe a kapitány, megdörzsölte rosszul borotvált állát, és felült, pislogva az ólomüveg ablakokon beáramló napfényben. Milyen nap van ma?"

"Pwyll kapitány, Királyi Emrys Lovasság - morogta Pwyll, és tisztelgett.

Taliesin, Old Shadow saját kedvencei, ti pedig még mindig elhúzhattok a picsába, lovasság.

Pwyll teljes undorral nézett tiszt testvérére. Teyron tábornok kéri a jelenlétedet, Taliesin.

Taliesin megvakarta a szemfedőjét, mintha a sértő szerv még mindig ott lenne. Mi a vád?

Pwyll döbbenten nézett Taliesinre. Én nem...

Mivel vádolnak engem, lovasság?

Nincsenek... Pwyll zavartan kezdte. Parancsot kaptál, hogy a századod tisztjeivel együtt részt vegyél a tábornok úr ma esti vezérkari ebédjén.

Taliesin nevetett, hangos, dübörgő hang, amely ágyútűzként töltötte be a kis hálószobát. Vacsora van? Vacsora a Mészárossal. Ez aztán a gazdag.

Pwyll felkapta a fejét, amikor Taliesin lazán használta a tábornok becenevét. A Mészáros. A név úgy illett Teyronra, mint egy jól varrott csipkekesztyű, egy nemes, aki éppoly brutális volt, mint a gyilkosok, akiknek kimért és kíméletlen hatékonysággal parancsolt.

Annan királynő kedvelt hóhérja. Amikor csak szükségessé vált, hogy az Emrys Hercegség megmutassa, hogy még mindig ragaszkodik a Hármas Birodalom névleges királyságához, Teyront küldték, hogy halomra rakja a hullákat. Ironikus módon Teyron művelt embernek tartotta magát, és utálta a csúf nevet, amelyet a csapatai rávetettek.

Taliesin kinyújtotta a kezét, és egy borosüveget vett ki a padlón lévő rendetlenségből. Mohón ivott egy kortyot, majd ismét hátrafordult; arcát egy paisley mintás párnába temette. Mondd meg a Mészárosnak, hogy ma este szívesen ellátogatok hozzá, lovász.

Ott van még a társaságod kérdése is - tette hozzá Pwyll. Te gondoskodsz arról, hogy az udvaron lévő katonákat megostorozzák. Fegyelemre van szükségük; még egy őrszemet sem állítottak az itteni állásodra."

Az istálló mögötti istállóban van egy ostor - mondta Taliesin. Próbáld meg felkorbácsolni őket, ha késztetést érzel rá."

Követelem, hogy büntessék meg ezeket az embereket! Pwyll kiáltott, és Taliesin ágya felé indult. Pimaszok, a lázadás határát súrolják. Ha nem teszel eleget a felelősségednek, egy provokátorral visszatérek, és magam gondoskodom róla, hogy nyersen lecsupaszítsák őket.

Taliesin elfordult, hagyva, hogy a lába lelógjon az asztal széléről. Meg kell halni, lovasság, és fogadok egy zsák ezüst angyalban, hogy az én legényeim végzik el. Csak ne feledjétek, hogy a csatatér nagy hely. Bőven van hely, hogy egy lovas bolondot valahol az árokba gurítsanak. Az ezredesed észre sem venné, hogy hiányzol, amíg a hadjárat véget nem ér.

Itt még nem lesz vége - fenyegetőzött Pwyll, és megpördült, hogy kilopakodjon a teremből.

Amikor a háztartási tiszt eltűnt, Taliesin a katona nyomába eredt, és csatlakozott a sárkánybarnákhoz a földszinti tanyakonyhában.

Volt egy disznó, aki nem volt túlságosan tele a létezés örömeivel, ember - nevetett az óriás, aki az udvaron figyelmen kívül hagyta Pwyllt.

Volt odakint egy őr, Connaire Mor?

Igen, természetesen - válaszolta a felvidéki. Szinte azonnal láttuk a bolondot jönni, amint az útra lépett."

Úgy értettem, hogy egy őr, aki a kastély felé néz, nem pedig az erdőbe.

Connaire Mor megvonta a vállát. Ha baj van számunkra, az a tumultusban rejlik, no meg azzal a Drum Draiochtban rekedt bérkardok falkájával.

Állítsatok fel egy véres őrszemet a várral szemben.

Valami jött ki az erdőből tegnap este, és szaglászott - erősködött Connaire Mor. A férfiak a pajtában hallották."

Taliesin megrázta a fejét. Tudta, hogy a babonás hegyi ember az elmúlt éjszakákon tányérnyi tejet hagyott a tündéreknek, hogy megpróbálja kiengesztelni a boszorkányfák teremtményeit.

"Valószínűleg egy farkasfalka ólálkodik errefelé. Az ostromnak talán már úgyszólván vége, de voltak már éjszakai bevetések ilyen későn a harcban. A lázadók kétségbe vannak esve odalent. Rá kell jönniük, hogy végük van. Matholwch felbérelt ezredei